BSc épületgépészet
A XXI. századi ember életének 90%-át zárt terekben tölti, így az épületgépészet napi szinten jelen van az életünkben anélkül, hogy elgondolkoznánk rajta, hogy miben is járulnak hozzá az épületek gépészeti ellátórendszerei életminőségünkhöz, illetve mi történne velünk ezek nélkül.
Egy épület műszaki minőségében számos tényező játszik szerepet. Kétségtelen, hogy az emberek számára az esztétikai szempontok elsődlegesek, egy a környezetünkben újonnan megjelenő épület esetében gyorsan véleményt alkotunk: tetszik, nem teszik, illik-e a környezetébe. Azok viszont, akik az épületet használják, a legszebb építészet mellett sem élvezhetnék az épületben töltött időt, ha a gépészeti berendezések nem biztosítanának számukra komfortos teret. Az épületgépész mérnökök feladata, hogy az egyes helyiségekben a használatból adódó igényeknek megfelelően alakítsák ki a fűtési, hűtési, szellőztetési rendszereket, valamint az épület víz-, gázellátását valamint csatornázását. Ez azért összetett feladat, mert a magas komfortigények kielégítése növeli az energiafelhasználást, amelynek minimalizálása pedig nemcsak globális szinten környezetvédelmi cél, hanem az épületüzemeltetés költségeit is csökkenti. Így az épületgépész mérnökök feladata, hogy az épületeket alacsony energiafelhasználású gépészeti rendszerekkel lássák el, amelyek a lehető legmagasabb komfortot biztosítják az épülethasználóknak.
Az épületgépészeti rendszerek több, különböző épületgépészeti feladatra szakosodott mérnök munkája eredményeképpen születnek meg. Egy tervezés alatt álló épület építészeti tervei az épületgépész tervezőhöz kerülnek, aki a megrendelő igényeit, az építészeti adottságokat, az energia- és költséghatékonyságot figyelembe véve elkészíti a gépészeti rendszer terveit. A méretezési igények meghatározása után kiválasztják a rendszerelemeket, a hőtermelőt, a hőleadókat, a biztonsági szerelvényeket, illetve a légkezelő berendezést, de ez a sor a rendszer bonyolultságától függően folytatható. A tervezési feladat látványos része, a tervek megrajzolása, ami napjainkban már elterjedten 3D tervezőszoftverekkel zajlik. Mivel az épületgépészeti berendezések gyors tempóban fejlődnek, a tervezőmérnököket munkájuk során az egyes gyártókat képviselő szakcégek tanácsadással segítik. A szakcégeknél dolgozó műszaki tanácsadók szintén épületgépész mérnökök, akik kifejezetten az adott szakágra (pl. kazánokat képviselő cégek esetén fűtéstechnikára, légkezelő berendezések, légbefúvók esetén légtechnikára, stb.) specializálódtak. Esetükben előny, ha jó nyelvismerettel rendelkeznek, illetve itt felmerül a műszaki és az értékesítői szakmák ötvözésének lehetősége.
A kész tervek a megvalósulás következő fázisába lépve a kivitelezőhöz kerülnek, aki a tervek alapján megrendeli a berendezéseket és csapatával az építkezésen a szakági kivitelezést végzi. A kivitelezés irányítása szintén épületgépész mérnök feladata, mivel a tervek műszaki tartalmát, a rendszer működését meg kell érteni, és a munkálatok során felmerülő számtalan problémára mérnöki megoldást kell találni.
Annak érdekében, hogy a rendszer a tervek szerint, a legmagasabb műszaki színvonalon valósuljon meg, a kivitelezést épületgépész műszaki ellenőr felügyeli, ez szintén mérnöki feladat. A műszaki ellenőr a kivitelezőtől független szakember, aki a megrendelő érdekeit szolgálja, mivel egy laikus nem tudná megállapítani, hogy a megépített rendszer minden tekintetben megfelel-e az elvárt műszaki színvonalnak.
Nagyobb létesítmények komolyabb rendszereinek üzemeltetésével is erre szakosodott épületgépész mérnököket bíznak meg. Az üzemeltetők feladata, hogy a rájuk bízott rendszerek üzemét optimális állapotban tudják biztosítani.
Amennyiben egy épületgépészeti rendszerrel akár a megvalósulás után problémák lépnek fel a tulajdonos épületgépész szakértőhöz fordulhat. Természetesen ehhez szükséges, hogy a szakértő MSc végzettséggel rendelkezzen, már hosszú ideje gyakorolja a szakmáját és megbízható, hiteles véleménnyel tudjon szolgálni.
Az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék épületgépészeti specializációján a hallgatók a különböző szakágakra (fűtés-, klíma-, légtechnika, víz- és gázellátás, csatornázás) tematizált tantárgyak során megismerkednek az épületgépészeti rendszerelemek, rendszerek működével, a méretezési eljárásokkal. A Tanszék három laboratóriumában méréseket szervezünk, melyeknek célja, hogy a hallgatók az elméletben megtanult berendezéseket működés közben is megismerjék, az üzemi paraméterek változtatásával kísérletezhessenek. A tervezési feladat során egy családi ház összes épületgépészeti rendszerét megtervezik. Az épületgépészeti kivitelezési ismereteket építkezések bejárása illetve szakcégek meghívott képviselőinek előadásai során ismerhetik meg. A Tanszék számos épületgépészeti céggel áll szakmai összeköttetésben, így a hallgatóknak az érdeklődésüknek megfelelően tudunk javasolni cégeket, amelyekhez a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan pályázhatnak. Az elmúlt években több alkalommal tudtuk angolul vagy németül megbízható szinten beszélő hallgatóink nemzetközi fejlődését angol és német nyelvterületre szervezett szakmai gyakorlat lehetőségével segíteni. Szakdolgozatot mind ipari együttműködés során, mind tanszéki kutatómunkába csatlakozva készíthetnek az épületgépész specializációt választó hallgatók. Sok esetben a szakmai gyakorlat után a hallgató annál a cégnél szeretné elkészíteni a szakdolgozatát, ahol a gyakorlatot végezte. Ez világít rá arra, hogy a hallgatónak a szakmai gyakorlat során lehetősége nyílik beépülni az iparba, amely folyamatot a szakdolgozatkészítés során tovább erősítheti. Amennyiben a hallgató nem ipari, hanem kutatási jellegű szakdolgozatot szeretne készíteni, az aktuálisan folyó kutatási projektek széles spektrumába van lehetősége csatlakozni. A kutatási jellegű eredményeket minden évben TDK konferencián mutathatják be, illetve témavezetőjükkel közös publikációkkal, hallgatói díjakra, ösztöndíjakra való pályázásokkal erősíthetik az egyetemi éveik során elért eredményeiket. A leginkább érdeklődő, motivált épületgépész és épületenergetikus hallgatók a Gépész Szakkollégium Épületgépész Szakosztályában (ESZO) végezhetnek a kötelező oktatáson felüli szakmai munkát. Itt minden évben kiváló társaság alakul ki, akik szakmai programok (gyárlátogatások, építkezések bejárása, továbbképzések) és csapatépítő tréningek szervezésével segítik egymás és önmaguk fejlődését.
Az épületgépészet nagy előnye, hogy a fent részletezett munkakörökben hallgatóink probléma nélkül, gyorsan el tudnak helyezkedni, mert az ágazatnak nagy szüksége van mérnökökre. Nem túlzó optimizmus azt állítani, hogy ez a jövőben is valószínűleg így marad, mert az épületek energiafelhasználásának csökkentését rendeleti szinten írják elő. Ebből adódik, hogy az újonnan épülő épületekben egyre nagyobb szerepet kap majd a korszerű gépészet, illetve egy még nagyobb feladat, a meglévő épületállomány folyamatos energetikai korszerűsítése.
BSc épületenergetika
A XXI. századi épített környezet egyik legnagyobb kihívása az energiafelhasználás csökkentése és a fenntarthatóság biztosítása. Az épületek a teljes energiafogyasztás jelentős részéért felelősek, így az épületenergetika kulcsszerepet játszik abban, hogy hogyan élünk, milyen költségekkel üzemeltetjük épületeinket, és milyen hatással vagyunk a környezetünkre. Bár a felhasználók mindennap tapasztalják a komfortot és az energiafogyasztás következményeit, ritkán gondolnak bele, hogy ezek mögött összetett energetikai rendszerek és mérnöki döntések állnak.
Egy épület energetikai minőségét számos tényező határozza meg: a határoló szerkezetek hőtechnikai tulajdonságai, az alkalmazott gépészeti rendszerek hatásfoka, valamint az üzemeltetés módja. Az esztétikai megjelenés önmagában nem garantálja a megfelelő működést; egy korszerű épület csak akkor biztosít valódi értéket használói számára, ha energiahatékony módon képes komfortos belső környezetet fenntartani. Az épületenergetikai szakemberek feladata, hogy az energiafelhasználást minimalizálva biztosítsák a megfelelő hőkomfortot, légminőséget és gazdaságos üzemeltetést.
Ez a feladat különösen összetett, hiszen a komfortigények növekedése általában magasabb energiafelhasználással jár, miközben a szabályozási és környezetvédelmi célok ennek csökkentését írják elő. Az épületenergetikus mérnökök ezért optimalizációs szemlélettel közelítenek a problémákhoz: energetikai számításokat végeznek, szimulációkat készítenek, és olyan műszaki megoldásokat keresnek, amelyek egyensúlyt teremtenek a komfort, a költséghatékonyság és a fenntarthatóság között.
Az energetikai tervezési folyamat az építészeti koncepcióhoz szorosan kapcsolódik. A szakemberek elemzik az épület geometriáját, tájolását, szerkezeti kialakítását, majd ezek alapján meghatározzák az energiaigényeket. Ezt követően vizsgálják a különböző energiaellátási rendszereket, a megújuló energiaforrások alkalmazásának lehetőségeit, valamint az energiahatékonysági intézkedések hatását. A korszerű tervezési gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak a dinamikus szimulációk és az integrált tervezési módszerek.
A megvalósítás során az energetikai szempontok végigkísérik az épület életciklusát. A kivitelezés minősége alapvetően befolyásolja a tényleges energiafogyasztást, ezért az energetikai követelmények ellenőrzése és betartása kiemelt jelentőségű. Az elkészült épületek esetében az energetikai tanúsítás, valamint az üzemeltetési adatok elemzése segít visszacsatolást adni a tervezési folyamat számára.
A meglévő épületállomány korszerűsítése különösen fontos terület. Az energetikai felújítások során a szakemberek feladata, hogy feltárják az energia-veszteségek okait, és javaslatot tegyenek a leghatékonyabb beavatkozásokra, legyen szó hőszigetelésről, gépészeti rendszerek cseréjéről vagy megújuló energiaforrások integrálásáról.
Az épületenergetika jelentőségét tovább erősítik az Európai Unió energiahatékonysági és klímavédelmi célkitűzései, amelyek az épületállomány energiafelhasználásának jelentős csökkentését irányozzák elő. Az olyan szabályozási keretrendszerek, mint az Energy Performance of Buildings Directive (EPBD) és a „Fit for 55” intézkedéscsomag egyértelműen kijelölik az utat a közel nulla energiaigényű, illetve hosszú távon karbonsemleges épületek felé. Ezek az előírások nemcsak az új épületek tervezésére vannak hatással, hanem a meglévő épületállomány széles körű energetikai korszerűsítését is szükségessé teszik.
Mindez jelentős piaci hatásokkal jár: az energiahatékony technológiák, a megújuló energiaforrások integrációja, valamint az energetikai tanácsadás iránti kereslet folyamatosan növekszik. Az épületenergetikai szakemberek szerepe felértékelődik mind a tervezés, mind a kivitelezés és az üzemeltetés területén. A szabályozási környezet szigorodása és az energiaárak alakulása egyaránt abba az irányba hatnak, hogy az energetikai szempontok a beruházási döntések meghatározó elemévé váljanak, ezáltal hosszú távon stabil és bővülő karrierlehetőséget biztosítva a területen végzett mérnökök számára.
Az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék épületenergetikai specializációján a hallgatók átfogó ismereteket szereznek az épületek energetikai működéséről, a hőtechnikai és áramlástani alapokról, valamint az energetikai számítási és szimulációs módszerekről. A képzés során megismerkednek az energetikai tanúsítás, az energiaaudit és az épületenergetikai szabályozás eszközeivel.
A gyakorlati képzés részeként a hallgatók különböző számítási feladatokon és projektmunkákon keresztül sajátítják el az energiaigény meghatározását és az optimalizálási módszereket. A laboratóriumi mérések és szoftveres szimulációk lehetőséget biztosítanak arra, hogy az elméleti ismereteket valós rendszereken és modelleken keresztül is alkalmazzák. A képzés során kiemelt szerepet kap a komplex szemlélet kialakítása, amely az épületet mint egységes energetikai rendszert kezeli.
A Tanszék ipari kapcsolatai révén a hallgatók betekintést nyerhetnek a gyakorlati mérnöki munkába, és lehetőségük nyílik szakmai gyakorlaton részt venni energetikai tanácsadó cégeknél, tervezőirodáknál vagy kivitelező vállalatoknál. A szakdolgozati témák gyakran valós ipari problémákhoz kapcsolódnak, de kutatási projektekhez való csatlakozásra is lehetőség van, amelyek eredményeit a hallgatók konferenciákon és publikációkban is bemutathatják.
Az épületenergetika területén szerzett tudás napjainkban kiemelten keresett. A szigorodó energetikai előírások, az energiaárak alakulása és a fenntarthatósági célkitűzések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ilyen szakemberek iránti igény folyamatosan növekszik. A végzett hallgatók elhelyezkedhetnek tervezőként, energetikai tanácsadóként, auditorként, üzemeltetési szakemberként vagy kutatóként, és aktív szerepet vállalhatnak a jövő energiahatékony épített környezetének kialakításában.
MSc épületgépészet
Az MSc képzés célja, hogy a BSc során megszerzett épületgépészeti alapokat elmélyítse, bonyolultabb rendszerek és műszaki megoldások ismertetésével a hallgatók problémamegoldó képességét növelje. Az épületgépészet bármely területén is helyezkedjék el egy hallgató, egész szakmai élete során kizárólag problémamegoldásból áll majd a munkája. Az, hogy ezek a problémák milyen jellegűek, azt adott munkakör határozza meg, azt pedig, hogy melyek azok a problémák, amelyeken szívesen gondolkozunk, megoldásuk megelégedettséghez vezet, mindenkinek maga kell eldöntenie. Az viszont biztos, hogy a mivel a műszaki tudomány igen összetett, a problémák is összetettek lesznek, és minél magasabbra szeretne jutni egy mérnök a szakmájában, annál bonyolultabb problémákat kell megoldania. A mesterképzés célja, hogy a hallgatók még két éven keresztül az oktatókkal együtt gondolkodjanak egyre összetettebb műszaki problémákon, így fejlesszék a műszaki gondolkodásukat. A fűtés-, klíma- és légtechnikai alapismereteiket rendszerek ismertetésével kívánjuk bővíteni, amely tárgyak a műszaki problémákat a fizikai elvekre visszavezetve értetik meg és gyakorlatias példákkal illusztrálják a megoldásukat. A tervezési feladat során a BSc képzésen megtervezettnél összetettebb rendszert tanítunk meg, amely feladat konzultálásába a tanszék oktatói mellett tapasztalt tervezőmérnököket is bevonunk. A komfortelmélet ismerete kihat az összes épületgépészeti szakág megfelelő tervezésére, kivitelezésére, mert az épületgépészet a technológiai terektől eltekintve mindig a beltérben tartózkodók kellemes közérzetét hivatott biztosítani. A hallgatóknak csoportban elvégzendő projektfeladattal fejlesztjük csoportmunkában hatékony munkavégző képességét, hiszen igen ritka az a munkahely, ahol a műszaki feladatokat ne munkatársaikkal együtt kellene megoldaniuk. Több tantárgy számonkérése során a hallgatóknak eredményeiket rövid előadás formájában kell bemutatniuk, fejlesztve ezzel a prezentációs készségüket. Példa erre a diplomatervezés is, amelyet két félév alatt teljesítenek a hallgatók, lehetőséget adva az első féléves részeredményeik bizottság előtti bemutatására.
Gondolhatja úgy egy a BSc képzés végén álló hallgató, hogy ha az MSc képzés helyett az iparban helyezkedik el, az szintén a fejlődését szolgálja és közben pénzt is keres. Kétségtelenül igaz mindkét megállapítás, de az ipar számos esetben a frissen végzett mérnököt egyszerű feladatok rutinszerű elvégzésére tanítaná be, mert az alapképzés által még korlátozottak az ismeretek egy mesterdiplomával rendelkező mérnökhöz képest. A mesterképzésre való jelentkezéssel a hallgató azt választja, hogy két évig még saját fejlődése legyen a cél, oktatók vele együtt ezen dolgozzanak, és még ne ő dolgozzon olyan műszaki problémák megoldásán, amelyeknél összetettebbeken is lehetősége lesz gondolkozni az MSc diploma megszerzése után. A képzés struktúrája pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a második évben részmunkaidős állásban elhelyezkedhessen.
