A 2007/2008 tanévben a Gépészeti Eljárástechnika Tanszék egyesült a Gépészmérnöki Kar I. Épületgépészeti Tanszékével, így neve ettől kezdve Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék. Az új Tanszék vezetője kezdetben megbízással Dr. Garbai László, majd Dr. Molnár Károly. 2008 II. félévétől a Tanszék kinevezett vezetője Dr. Láng Péter, 2016-2018. között Dr. Kajtár László habilitált egyetemi docens volt, majd a tanszékvezetést 2019-től Dr. Csoknyai Tamás egyetemi docens vette át.

A Kar 2005-ben indította el négy szakon az Európai Felsőoktatási Térségben egységesített B.Sc. (Bachelor of Science) alapdiplomás képzést. Tanszékünk a gépészmérnöki alapszakon az épületgépész szakirányt önállóan, az folyamattechnika szakirányt két másik tanszékkel közösen gondozza. Az energetika alapszakon az épületenergetika szakirány van Tanszékünk gondozásában. A többi alapszakon (mechatronika, ipari termék- és formatervező) is oktatunk tárgyakat. Ezen kívül a Vegyészmérnöki Kar által gondozott Környezetmérnök képzésben is részt veszünk.

A 2009/2010 tanévtől a Gépészmérnöki Kar elindította az Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszakot (M.Sc. képzés), melyen nem csak a BME-n végzett, alapdiplomás végzettségűek kezdhetik meg tanulmányaikat, hanem más felsőoktatási intézményben oklevelet szerzett mérnökök is. A szakon jelenleg a Komfort épületgépészeti szakirányon folyik képzés.

2012/2013 tanév őszi félévében indult el Tanszékünk önálló gondozásában a BSc. képzés energetikai mérnök alapszakán a vegyipari energetika szakirány.

2013 februárjában a D. üzemcsarnokban a Grundfos és más iparvállalatok, valamint az Egyetem és a Kar támogatásával átadásra kerül a Tanszék új, Stokes Laboratóriuma. 2013. november 22-én az Épületgépészet Napján került ünnepélyes átadásra, az I. Épületgépészeti Tanszék alapítójának nevét viselő Macskásy Labor a komfort és klímatechnikai oktatás és kutatás szolgálatára.

A népgazdaság szakember-igényeinek kielégítésére az 1950/51 tanévben a Gépészmérnöki Kar III. évfolyamán új, IV. évfolyamán átmeneti tantervvel megindult az épületgépészeti képzés. Az eredetileg tervezett három új – központi fűtés és szellőzés; házi vízvezeték és csatornázás; villamos berendezések – tanszék helyett az Épületgépészeti Tanszék alakul meg, amelynek vezetőjéül 1950 november 24-én a Kar Dr. Macskásy Árpádot, az Építésszerelési Nemzeti Vállalat főmérnökét javasolta, aki az épületgépészeti tantervet kidolgozó munkabizottságnak is tagja volt. A Tanszék első tanársegédei Destek Endre és Simon Ferenc. Az első épületgépész diplomások 1951 nyarán fejezték be tanulmányaikat (ebben az időben 4 éves volt a képzés a Gépészmérnöki Karon, az 1948/49-es tanévben pl. heti 51 órával). A Tanszék helyiségei ebben az időben a K. épület déli szárnyának földszintjén és I. emeletén helyezkedtek el.

1952-ben az Épületgépészeti Tanszék irodái az új T. épület földszintjére költöztek. A T. épületben műhely és laborok is létesültek a Tanszék számára.

Az Építészmérnöki Karon megalakult a II. Épületgépészeti Tanszék, ezért a Gépészmérnöki Kar Épületgépészeti Tanszéke 1963-2007 között az I. számot viselte.

1963-66 között Dr. Macskásy Árpád vendégprofesszorként megalapítja a Drezdai Egyetem Épületgépészeti Tanszékét; ebben az időben az I. Épületgépészeti Tanszéket megbízottként Dr. Menyhárt József egyetemi docens vezette.

1971-től 1989-ig az I. Épületgépészeti Tanszék vezetője Dr. Menyhárt József egyetemi tanár.

1977-ben a D. épület földszintjén új Légtechnikai labor létesült az I. Épületgépészeti Tanszék számára.

Az 1989 tavaszi félév idején az I. Épületgépészeti Tanszéket megbízottként Dr. Molnár Zoltán egyetemi docens vezette. 1989-1996 között a Tanszék vezetője Dr. Bánhidi László egyetemi tanár, majd 1996-tól 2007-ig Dr. Garbai László egyetemi tanár.

1997-ben iparvállalatok támogatásával jelentős fejlesztés történik az I. Épületgépészeti Tanszék Légtechnikai Laboratóriumában; a labor területe kétszeresére növekedett.

– 50 éves, jubileumi kiadás –

Kiadvány megtekintése új ablakban

A gépészmérnöki oktatásban az első vegyipari jellegű tárgy az 1870/71-es tanévben jelent meg, melyet a harmadéven és negyedéven heti 2 órában adott elő "Vegyiparműtan" címen Wartha Vince.

Az 1875/76-os tanévtől előadásra került a "Malmi gépészeti technológia", a fa-és papírgyártással együtt. Ezeket előbb Pilch Lajos, majd Rejtő Sándor és végül Misángyi Vilmos adták elő.

Az 1887/88-as tanévtől Lázár Pál mezőgazdasági ipari gépeket adott elő a következő programmal: " a bor-és tejgazdaság segédgépei, a gazdasági szeszgyártás és ecetgyártás gépei, a sörfőzdék és cukorgyárak gépei".

Az 1891/92-es tanévben az előadott tárgyak sora bővül az " Általános ipari géptan"-nal, amelyet Lázár Pál adott elő két féléven keresztül heti 2 órában a többi között a következő tárgykörből: " aprító, zúzógépek, keverők, gyúrók, osztályozók, sajtók, szállítók, centrifugák leírása és munkabírásának meghatározása". Ugyanebben a tanévben először jelenik meg a " Mezőgazdasági ipari géptan " Lázár Pál, a Mezőgazdasági Géptan Tanszék vezetőjének előadásában.

Az 1920/21. tanévben a Dr. Szabó Gusztáv által " A Chemiai ipar gépei" címmel előadott tárgy kibővül az " Anyagok termikus kezelése, hőátadás, szárítás, desztilláció, szűrőkészülékek " c. fejezetekkel. 1922-től Szabó Gusztáv mellett Vajda Ödön egyetemi magántanár adja elő e tárgykörök egy részét a Mezőgazdasági Géptan Tanszék keretén belül.

1932-ben kiválik a Mezőgazdasági Géptan Tanszékből a Mezőgazdasági Iparok Tanszéke Vajda Ödön vezetésével. A Tanszék által előadott anyag a vegyipari és az élelmiszeripari gépek és műveletek konstrukciós, áramlás- és hőtechnikai problémáit tárgyalta és a Kar egyik alapozó szaktárgyát képezte.

Az 1947. évi tanügyi reformmal indult a Gépészmérnöki Karon a Vegyipari Gépész Szak. A Mezőgazdasági Iparok Tanszék oktatási tematikája és óraszáma lényegesen kibővült. 1949-ben megalakult a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék. Az 1950-es évek elejétől a "Mezőgazdasági Iparok" tanszéki csoport "Élelmiszeripari ágazat"-tá alakult a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszéken belül.

Az 1948/49 tanévben tanszékvezető hiányában az oktatást Vajda professzor meglévő munkatársai kezdték meg, az általa korábban már elkészített tanterv szerint. A tanév megkezdése után néhány héttel az Oktatási Minisztérium Bass Emilt nevezte ki tanszékvezető tanárnak. A vegyipari gépész ágazat tanszéki szaktárgyainak egy részét is iparból meghívott előadók oktatták.

1956-ban a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszéken megalakul a "Szilikátipari ágazat", amely 1966-ban átkerült a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre.

Az 1961/62 tanév befejeztével a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék vezetésével Szántay Balázs másodállású egyetemi docenst bízták meg, aki ezt 1965-ig látta el. 1965-ben elkészültek a vegyipari és élelmiszeripari gépészeti laboratóriumok. Azóta a Tanszék komplex oktatási rendszerében nagy jelentősége van a laboratóriumoknak és a félüzemi mérőállomásoknak.

1966-ban a Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék vezetőjévé Dr. Szentgyörgyi Sándor docenst, későbbi egyetemi tanárt nevezték ki, aki ezt a megbízást 1988. I. félévének végéig látta el. 1988. II. félévétől Dr. Molnár Károly docens, 1990-től egyetemi tanár kapott tanszékvezetői megbízást.

A Vegyipari Gépek és Mezőgazdasági Iparok Tanszék neve 1990-ben Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszékre változik.

Az 1994/95-ös tanévtől a Karon főiskolai szintű gépészmérnökképzés indult, amelynek keretében a vegyipari és élelmiszeripari gépész szakirányt a Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszék gondozta. A vegyipari és élelmiszeripari gépész szak az 1995/96-os tanévvel megszűnt, ekkor a Gépészmérnöki Kar oktatási reformjának megfelelően a gépészmérnöki szakon belül a Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszék által gondozott vegyipari és élelmiszeripari gépészeti modul indul.

Az 1998/99 tanévtől a Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszéken vegyipari gépész akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés is folyt.

2004/05 tanév II. félévétől a Vegyipari és Élelmiszeripari Gépek Tanszék neve Gépészeti Eljárástechnika Tanszék.