A Legionella baktériumok természetes vizes környezetben bárhol előfordulnak; fürdéskor, ivóvíz fogyasztásakor állandóan találkozunk velük. Normál körülmények között ez semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent, azonban az épületgépészeti rendszerek körülményei között a baktériumok elszaporodhatnak, és speciális feltételek együttállása esetén súlyos, akár halálos fertőzést is okozhatnak. A legionellózis civilizációs betegség: természetes körülmények között, az épületgépészeti rendszerek közrehatása nélkül a fertőzések feltételei nem jönnek létre. 

A fertőzés kialakulásának fázisai:

1. a baktériumok a számukra kedvező körülmények között elszaporodnak, koncentrációjuk az elfogadható < 1 TKE/ml (telepképző egység/liter) értékről >100 TKE/ml fölé emelkedik;
2. a baktériumot tartalmazó fertőzött vízből aeroszol méretű vízcseppek képződnek;
3. amelyek emberi belélegzésbe kerülnek.

Az már a kitettség időtartamától és az érintett személy immunológiai állapotától függ, hogy a fertőzés esetén maga a betegség is kialakul-e, illetve az milyen súlyos lefolyású. Különösen veszélyeztetettek az orvosi kezelés miatt gyengült immun-állapotú, vagy speciális betegségben szenvedő személyek, az idősek és a gyerekek. Ha a betegséget időben felismerik, és megfelelő kezelést folytatnak, a betegség halálozási aránya 15% alatti, kezelés nélkül akár 80% fölötti is lehet. Az évente felismert hazai halálos Legionella fertőzések száma az utóbbi években 2-12 között változott. 

1. ábra - Az elektronmikroszkópos felvételen (Bognár Csaba, OKI) gazdasejten belül szaporodó  Legionella baktériumok láthatóak

A Legionella fertőzések kialakulása ellen a leghatékonyabban az épületgépészeti rendszerek helyes kialakításával és üzemeltetésével védekezhetünk. Legnagyobb kockázatot a használati melegvíz (HMV) rendszerek és a levegő nedves mosását megvalósító légtechnikai rendszerek jelentik. A gyakorlatban eredményesen alkalmazott passzív, a baktériumok szaporodást megakadályozó módszerek:

• a víz hőmérsékletének folyamatosan 20 °C alatt, vagy 55 °C felett való tartása;
• nagy áramlási sebesség fenntartása a biofilm (a nedves felületeken kialakuló, a baktériumok szaporodásához kedvező biológiai hártya) képződésének megakadályozására;
• rendszeres takarítás;
• a baktériumok megtapadását és szaporodását akadályozó csőanyagok alkalmazása.

Az aktív, a kialakult csiraszámot csökkentő járatos védekezési módszerek:

• rendszeresen végzett 60 °C feletti hőmérsékletű fertőtlenítés alkalmazása;
• biocidok (baktériumölő vegyszerek) adagolása. 

Az egyes módszerek alkalmazásához nagyon komoly kereskedelmi érdekek fűződnek, amelyek a szakirodalomra is erős befolyással vannak, és ez erősen zavarja a tisztánlátást. A különböző fertőtlenítési módszerek kereskedelmi érdekektől független értékelésére a Tanszék az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági Főosztályával együttműködve 2019 őszén a Stokes Laborban egy speciálisan megépített mérőálláson méréssorozatot indított.

2. ábra - Az összeszerelt mérőállás a beüzemelés előtt a Stokes Laborban 

Vizsgálati célok: a vízhőmérséklet, a különböző alkalmazott csőanyagok, az alkalmazott áramlási sebességek,  a klórdioxidos fertőtlenítés biofilm kialakulására és a baktériumok szaporodására gyakorolt hatásának tisztázása. A viszonylag lassú folyamatok miatt a vizsgálatok első eredményei 2020 késő tavaszán várhatóak.

A témához kutatásokat Dr. Szánthó Zoltán végzi.