Ha lemaradtál specializáció választási tájékoztatónkról, megnézheted a tavalyit, lényegi változás nem történt. A videó itt érhető el.

A XXI. századi ember életének 90%-át zárt terekben tölti, így az épületgépészet folyamatosan jelen van az életünkben anélkül, hogy elgondolkoznánk rajta, hogy hogyan is járulnak hozzá az épületek gépészeti ellátórendszerei életminőségünkhöz, illetve mi történne velünk ezek nélkül.

Egy épület minőségében számos tényező játszik szerepet. Kétségtelen, hogy az emberek számára az esztétikai szempontok elsődlegesek, egy a környezetünkben újonnan megjelenő épület esetében gyorsan véleményt alkotunk: tetszik, nem teszik, illik-e a környezetébe. Azok viszont, akik az épületet használják, a leglátványosabb design mellett sem élvezhetnék az épületben töltött időt, ha a gépészeti berendezések nem biztosítanának számukra a megfelelő komfortot, azaz belső környezeti minőséget. Az épületgépész mérnökök klasszikus feladata, hogy az egyes helyiségekben a használatból adódó igényeknek megfelelően alakítsák ki a fűtési, hűtési, szellőztetési rendszereket, valamint az épület víz-, gázellátását valamint csatornázását. Ma már azonban ennél jóval tágabb szakterületről van szó, hiszen az épületgépészet számos határterülettel is foglalkozik, mint az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások (beleértve a napelemeket, a talajhő hasznosítást vagy a biomassza energetikai hasznosítást is), a belső környezet minősége, az egészséges épületek, az épületfizika, a tűzvédelem és biztonságtechnika, az intelligens épületek és technológiák vagy akár a környezetvédelem. Mindez interdiszciplináris tudást tesz szükségessé.

A magas komfortigények kielégítése általában az energiafelhasználás növekedésével jár, amelynek minimalizálása pedig nemcsak globális környezetvédelmi cél, hanem a fogyasztó pénztárcáját is erősen érinti, gondoljunk az energiaszegénység problémájára. Így az épületgépész mérnökök előtt álló nagy kihívás az, hogy magas minőségű épületeket hozzanak létre, megtalálva az optimumot energiahatékonyság és a belső környezeti minőség között szem előtt tartva a beruházói érdekeket is.

Az épületgépész szakma elsajátítható az épületgépész és az épületenergetika specializáción belül, lényegi különbség az alapokban van. Az épületgépész specializáción több konstrukciós, klasszikus gépészeti alapismeretet kapnak a hallgatók, az épületenergetikai specializáción a hőtani, energetikai és az áramlástani alapok az erősebbek. Specializáció után is ezek a diszciplínák hangsúlyosabbak, de az eltérés nem számottevő.

Akárhogy alakul a gazdaság amíg az emberek épületeket használnak az épületgépész mérnököknek mindig lesz munkájuk. Hiszen még ha az építőipar teljesítménye ingadozik is időnként, a meglévő épületállományt folyamtosan működtetni kell és az elöregedett rendszereket folyamatosan korszerűsíteni szükséges. Építőipari konjunktúra idején pedig általános a szakemberhiány. Hallgatóink zömét már végzés előtt megtalálja a munka világa. Ami a fizetéseket illeti, az erről szóló statisztikák igen impresszívek, nem is beszélve a hivatalos statisztikákban meg nem jelenő számottevő egyéb juttatásokról, ami a hazai építőipar sajátosságaiból adódik. (Specializációnkénti jövedelemstatisztika nem áll rendelkezésre, ezért az épületgépész MSc-hez tartozó adatokat tüntettük fel.)

Forrás: Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR), 2021

https://www.diplomantul.hu/dpr-aae-palyaorientaciot-tamogato-modul

Nem túlzó optimizmus azt állítani, hogy ez a jövőben is valószínűleg így marad, mert az épületek energiafelhasználásának csökkentését az Európai Unió épületenergetikai irányelvek szintjén szabályozza, hiszen bizonyítottan az épületszektorban lehet a legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést elérni ráadásul úgy, hogy a beruházások még élettartamuk alatt megtérüljenek, ami kevés szektorról mondható el. 2021-től az Európai Unióban csak ún. közel nulla energiafelhasználású épületeket lehet létesíteni, ami hatalmas kihívást jelent mind az építtetők, mind a szakemberek számára. Továbbá, 2050-re az EU a dekarbonizált gazdaság megvalósítását tűzte zászlajára, melyben az épületszektornak hatalmas szerep jut. Nem kétséges emiatt, hogy a szektorba a jövőben is jelentős pályázati források fognak áramlani. Ez továbbá arra is garanciát jelent, hogy nehéz gazdasági időszakokban az állam is segíti a szektort.

Ebből adódik, hogy az újonnan épülő épületekben egyre nagyobb szerepet kap majd a csúcstechnológia, az intelligens technológiák, illetve egy még nagyobb feladat, a meglévő épületállomány folyamatos energetikai korszerűsítése.

Tervező

Az épületgépészeti rendszerek több, különböző épületgépészeti feladatra szakosodott mérnök munkája eredményeképpen születnek meg. Egy tervezés alatt álló épület építészeti tervei az épületgépész tervezőhöz kerülnek, aki a megrendelő igényeit, az építészeti adottságokat, az energia- és költséghatékonyságot figyelembe véve elkészíti a gépészeti rendszer terveit. A méretezési igények meghatározása után kiválasztják a rendszerelemeket, a hőtermelőt, a hőleadókat, a biztonsági szerelvényeket, illetve a légkezelő berendezést, de ez a sor a rendszer bonyolultságától függően folytatható. A tervezési feladat látványos része, a tervek megrajzolása, ami napjainkban már elterjedten 3D tervezőszoftverekkel zajlik.

                                             Képek forrása: Duoplan                                           

Szaktanácsadó, tervezői support

Mivel az épületgépészeti berendezések gyors tempóban fejlődnek, a tervezőmérnököket munkájuk során az egyes gyártókat képviselő szakcégek tanácsadással segítik. A szakcégeknél dolgozó műszaki tanácsadók szintén épületgépész mérnökök, akik kifejezetten az adott szakágra (pl. kazánokat képviselő cégek esetén fűtéstechnikára, légkezelő berendezések, légbefúvók esetén légtechnikára, stb.) specializálódtak. Esetükben előny, ha jó nyelvismerettel rendelkeznek, illetve itt felmerül a műszaki és az értékesítői szakmák ötvözésének lehetősége.

Kivitelező, beruházásmenedzsment

A kész tervek a megvalósulás következő fázisába lépve a kivitelezőhöz kerülnek, aki a tervek alapján megrendeli a berendezéseket és csapatával az építkezésen a szakági kivitelezést végzi. A kivitelezés irányítása szintén épületgépész mérnök feladata, mivel a tervek műszaki tartalmát, a rendszer működését meg kell érteni, és a munkálatok során felmerülő számtalan problémára mérnöki megoldást kell találni. 

Sok szakember kellő rálátás megszerzése után átlép a beruházói oldalra, és menedzserként az ingatlanfejlesztésben vesz részt.

Műszaki ellenőr

Annak érdekében, hogy a rendszer a tervek szerint, a legmagasabb műszaki színvonalon valósuljon meg, a kivitelezést épületgépész műszaki ellenőr felügyeli, ez szintén mérnöki feladat. A műszaki ellenőr a kivitelezőtől független szakember, aki a megrendelő érdekeit szolgálja, mivel egy laikus nem tudná megállapítani, hogy a megépített rendszer minden tekintetben megfelel-e az elvárt műszaki színvonalnak.

Üzemeltetés, energiamenedzsment

Nagyobb létesítmények komolyabb rendszereinek üzemeltetésével is erre szakosodott épületgépész mérnököket bíznak meg. Az üzemeltetők feladata, hogy a rájuk bízott rendszerek üzemét optimális állapotban tudják biztosítani.

Szakértő, igazságügyi szakértő

Amennyiben egy épületgépészeti rendszerrel akár a megvalósulás után problémák lépnek fel a tulajdonos épületgépész szakértőhöz fordulhat.  Szakértő általában abból lesz, aki specializálódik egy szűkebb szakterületre. Lehet ez épületfizika, épületenergetika, tűzvédelem, biztonságtechnika, akusztika, stb. Természetesen ehhez szükséges, hogy a szakértő MSc végzettséggel rendelkezzen, már hosszú ideje gyakorolja a szakmáját és megbízható, hiteles véleménnyel tudjon szolgálni.

Az igazságügyi szakértő egy külön kategória, az ő szakvéleményüket bírósági ügyekben kérik ki, legyen az szén-monoxid mérgezés, penészesedő lakás vagy egy nem megfelő (pl. zajos) épületgépészeti rendszer.

Energetikai tanúsító

Egy igen elterjedt szakértői kategória, lehet a tevékenység profil kiegészítő eleme, de lehet főállásban is végezni. Minden eladott lakás esetén az eladó köteles lakásáról energiatanúsítványt kiállítani, amely az energetikai tanúsító feladata. Évente mintegy 200 000 tanúsítványt állítanak ki. Ehhez a szakterülethez a legjobb alap az épületgépész vagy épületenergetikus végzettség.

Energetikai auditor, pályázat előkészítő

Az auditor a tanúsításnál tágabb, átfogóbb és átfogó szaktudást igénylő szakértői feladatkör, célja komplexebb épületek energetikai átvilágítása, az energetikai veszteségfeltárás, korszerűsítési javaslatok kidolgozása, ezzel kapcsolatos szaktanácsadás. Sokszor épületkorszerűsítési pályázatok előkészítésének fontos eleme. Az auditori tevékenységet a piac is igen nagyra értékeli (anyagilag is), de MSc végzettség szükséges hozzá. Az energetikai audit nem csak az épületekre, hanem a technológiára, és a közlekedésre is kiterjedhet, ezért más szakterületekkel is be lehet lépni az auditori körbe, de épületenergetikai auditok végzéséhez egyértelműen az épületgépész végzettség a legjobb alap.

Saját vállalkozás

A gépészeti szakterületek közül talán az épületgépészet az, ahol a legkönnyebb saját vállalkozást sikerre vinni, legyen az saját tervező iroda, kivitelező cég,  szakértői iroda vagy akár szoftverfejlesztő vállalkozás, mert nem nagy multinacinális cégekkel kell versenyre kelni. Már egy családi ház megvalósítása is lehet egy reális alkotói kihívás, ahonnan persze sokfelé lehet fejlődni, specializálódni.

Kutatás, fejlesztés, innováció

Az elméleti beállítottságú fiatalokra is komoly perspektíva vár. Kevés olyan mérnöki szakterület van, amelybe több pályázati forrást allokált és allokál az EU, mint az épületenergetika, azon belül is az energiahatékonyság és a megújuló enerrgiaforrások alkalmazása. Ez természetesen a globális klíma célokkal és kötelezettségvállalásokkal függ össze. Tanszékünk is számos nemzetközi projektben vett rész, melyekről itt találhattok további információkat.

Ha mégis meggondolod magad...

Számos épületgépész komoly karriert futott be a szűk épületgépészeti szakterületen kívül, ha esetleg később rájött, hogy mégis más érdekli legyen az akár menedzsment, ingatlanfejlesztés, környezetvédelem, államigazgatás. Az épületgépészeti mérnöki diploma kellően átfogó és gyakorlatias ahhoz, hogy sokféleképpen lehessen vele érvényesülni.

Az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék épületgépészeti specializációján a hallgatók a különböző szakágakra (fűtés-, klíma-, légtechnika, víz- és gázellátás, csatornázás) tematizált tantárgyak során megismerkednek az épületenergetikai, épületfizikai alapismeretekkel, a megújuló energiaforrásokkal, az épületgépészeti rendszerelemek, rendszerek működével, a méretezési eljárásokkal. A Tanszék három laboratóriumában méréseket szervezünk, melyeknek célja, hogy a hallgatók az elméletben megtanult berendezéseket működés közben is megismerjék, az üzemi paraméterek változtatásával kísérletezhessenek. A tervezési feladat során egy családi ház összes épületgépészeti rendszerét megtervezik. Az épületgépészeti kivitelezési ismereteket építkezések bejárása illetve szakcégek meghívott képviselőinek előadásai során ismerhetik meg.   A Tanszék számos épületgépészeti céggel áll szakmai összeköttetésben, így a hallgatóknak az érdeklődésüknek megfelelően tudunk javasolni cégeket, amelyekhez a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan pályázhatnak. Az elmúlt években több alkalommal tudtuk angolul vagy németül megbízható szinten beszélő hallgatóink nemzetközi fejlődését angol és német nyelvterületre szervezett szakmai gyakorlat lehetőségével segíteni. Szakdolgozatot mind ipari együttműködés során, mind tanszéki kutatómunkába csatlakozva készíthetnek az épületgépész specializációt választó hallgatók. Sok esetben a szakmai gyakorlat után a hallgató annál a cégnél szeretné elkészíteni a szakdolgozatát, ahol a gyakorlatot végezte. Ez világít rá arra, hogy a hallgatónak a szakmai gyakorlat során lehetősége nyílik beépülni az iparba, amely folyamatot a szakdolgozatkészítés során tovább erősítheti. Amennyiben a hallgató nem ipari, hanem kutatási jellegű szakdolgozatot szeretne készíteni, az aktuálisan folyó kutatási projektek széles spektrumába van lehetősége csatlakozni. A kutatási jellegű eredményeket minden évben TDK konferencián mutathatják be, illetve témavezetőjükkel közös publikációkkal, hallgatói díjakra, ösztöndíjakra való pályázásokkal erősíthetik az egyetemi éveik során elért eredményeiket.

A hallgatóknak lehetőségük nyílik a tanszék nemzetközi projektjeiben részt venni, melyeknek során a partneregyetemek hallgatóival dolgozhatnak együtt nemzetközi környezetben. Számos esetben segítettük hallgatóinkat a szakmai gyakorlatuk nemzetközi környezetben történő megszervezésével, melynek eredményeképpen Ausztriában, Németországban, Svájcban és Angliában teljesítették a gyakorlatukat. Bátorítjuk a hallgatóinkat az ERASMUS+ mobilitási programban való részvételre, amelynek előzetes tervezését célszerű az oktató kollégákkal egyeztetni, mert így lehetőség nyílhat a szakdolgozat/diplomaterv kétoldali konzultálására és külföldi teljesítésére.

A leginkább érdeklődő, motivált épületgépész és épületenergetikus hallgatók a Gépész Szakkollégium Épületgépész Szakosztályában (ESZO) végezhetnek a kötelező oktatáson felüli szakmai munkát. Itt minden évben kiváló társaság alakul ki, akik szakmai programok (gyárlátogatások, építkezések bejárása, továbbképzések) és csapatépítő tréningek szervezésével segítik egymás és önmaguk fejlődését.

A közösségi élet erősítése érdekében hallgatói vetélkedőket és egyéb szakmai és kultúrális rendezvényeket is szoktunk szervezni ahol gyakran fellép a tanszékünk zenekara, az ÉPGET All Stars is. Évek óta megszervezzük a nagysikerű Műegyetemi Csapolást is, véradáshoz kapcsolódó programokkal. Az oktatói gárda fiatalos, és törekszünk a hallgatóközpontú oktatás kialakítására és korszerű oktatási technikák alkalmazására.